PÜNKÖSD EREDETE és JELENTŐSÉGE...

...a Szentlélek kitöltetésének ünnepe

Pünkösd eredete, jelentése, jelentősége: 
- a húsvéti időszak záró ünnepe, elnevezése
a pentekosth (pentekosztész), "ötvenedik" szóból ered, lévén Pünkösd ünnepe, vagyis az isteni Szentlélek kiáradása, húsvét után az ötvenedik napon teljesedett be. (Ez ma is keresztelési nap a keresztény egyházban, egyben ekkor oltják el a húsvéti gyertyát is.)
A Megváltó halálát követően a Szentlélek (görögül Pneuma, latinul Spiritus Sanctus) a harmadik isteni minőség, ezen a napon áradt ki Jézus tanítványaira, ezzel töltve meg új tartalommal a hívők életét.
A feltámadt Krisztus Pünkösd napján ajándékozta meg apostolait azzal a megszentelt  Lélekkel, amely túlmutat az eredendő, emberi lélek-minőségen, ezzel hívva meg a népeket, hogy az ő Titokzatos Teste, az első LÉLEK-egyház (nem intézményi forma) létrejöjjön. Ennek a Testnek a tagjait már maga Krisztus vezeti és erősíti meg a keresztség által, amely kiemel a sötétség hatalmából és részesít a kegyelem ajándékában.

  - PÜNKÖSD ünnepe az Atya és a Fiú kölcsönös szeretetének végpontja, a legteljesebb kapcsolati minőség kiáradása, amelynek megtartó erejével, már minden lélek betöltekezhet.


"Amikor pedig eljött pünkösd napja, és mindnyájan együtt voltak ugyanazon a helyen, hirtelen hatalmas szélrohamhoz hasonló zúgás támadt az égből, amely betöltötte az egész házat, ahol ültek. Majd valami lángnyelvek jelentek meg előttük, amelyek szétoszlottak, és leszálltak mindegyikükre. Mindnyájan megteltek Szent Szellemmel, és különféle nyelveken kezdtek beszélni; úgy ahogy a Szellem adta nekik, hogy szóljanak. " (ApCsel 2:1-4)

A pünkösdi időszak eredetileg ószövetségi, zsidó hálaadási (első aratás, új kenyér) ünnep volt, amihez később kapcsolódott a sínai törvényhozás megemlékezése is.
A Szentlélek érkezését a tanítványok között, először egy zúgó szélvész jelezte, amely szimbolikusan a LÉLEK (lélegzet) jelképe. Ez a jelképes SZÉL táplálta azt a másik lételemet, a tüzet, ami pedig lángnyelvekként lobogott az apostolok feje fölött. Szimbolizálva azt, hogy ez a tűz, maga az éltető, életerős isteni hatalom, amely megtisztítja a földi, lágy agyagot a belerakódott szennytől és ami már egy tartós, "kiégetett  ember-forma" minőségét is hordozza. Ez az analógia jelzi lelkünk templomának, új testünknek, egyben a hívő közösségnek, mint Krisztus ("Ő a test, mi tagjai") jelenével való új élet lehetőségét is. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy Krisztus teste a "kenyér", amely értünk megtöretett (az utolsó vacsorán jelképesen, majd másnap a kereszten is), beteljesül az ígéret, miszerint aki ezt magához veszi, az szintén az Ő tagjává válik.

Pünkösdöt így, a keresztény egyház születésnapjának is tartják, hiszen az evangélium szerint Krisztus mennybemenetele után az apostolok, Mária és a legközelebbi tanítványok közösen ünnepeltek: Péter prédikációját követően sokan megtértek, belőlük alakultak az első keresztény gyülekezetek.

A kiáradó Szentlélek szimbóluma még a fehér galamb is, amely légies mivoltában a szabadon áramló, tiszta lélek határtalanságát, ártatlanságát és az újrakezdés, az új (páros) és békés élet reményét is tükrözi.

PÜNKÖSDI NÉPSZOKÁSOK / Az ünnepről május hónapot pünkösd havának is nevezzük.

A "Pünkösdi király"

Egy középkori szokás szerint, ilyenkor nyilvános versenyt rendeznek, amelyen van pl. karikadobálás, tuskócipelés és egyéb ügyességi, erőnléti versenyszámok. A nyertesből lett a pünkösdi király ezután, korábban hivatalos volt minden kiemelt helyi ünnepségre, multságra és lakodalomba, sőt, volt hely, ahol még az ivókban is állták a fogyasztását. Ezt a kiemelt tisztséget, gyakran egy évig is élvezhette a győztes...- akinek korban hozzáillő  párja volt a pünkösdi királyné...

A "Pünkösdi királynéjárás 

A hagyományban, négy nagyobb leány körbevitt a faluban egy ötödiket, ő volt a legkisebb, a legszebb, így belőle lett a "kiskirályné". Énekeltek, jókívánságokat ismételgettek, megálltak az udvarokon, majd a pünkösdi királyné feje fölé kendőt feszítettek ki (Mária körmeneti szimbólum), vagy letakarták őt fátyollal (ártatlanság, leplezettség, a termékeny mag, még rejtett állapota). Énekelve körbejárták a "királynét", a végén pedig felemelték és "termékenység-bűvölő" mondókákat soroltak, ezzel fokozva ah adott ház számára, az év bő áldásának (gyarapodás, szaporodás) beteljesülését. Az énekek és a mondókák végén a házaknál ajándékot kaptak (analóg a húsvéti locsolkodással).

Pünkösdölés alkalmával a "Pünkösdi király és királyné" párost a kíséretével jelenítették meg, egyféle lakodalmi menetet menyasszonnyal és vőlegénnyel. Ez a szokás elsősorban adománygyűjtésre szolgált.

A gyerekek, vagy fiatalok csapata énekelve, táncolva végigjárta a falut és adományt gyűjtött, amely ajándék, szimbolikusan analóg a Szentlélek által adott, önmagát megosztó jelleggel.
Pünkösd egyik legismertebb jelképe a pünkösdirózsa. A korai hitek szerint, a mosdóvízbe  szórt rózsa egészséget hoz, a legények pedig az ablakába tették a pünkösdi rózsát annak a lánynak, aki közel állt a szívükhöz. (Ismét egy termékenységi jelleg, a rózsa a szerelem, a szeretet, így a gyarapodás jelképe is.)


Kívánunk
minden kedves Olvasónknak ÁLDOTT LÉLEKÜNNEPET! -
- legyen meg mindenkinek a maga hite szerint...

"FÉNNYEL-LÉLEKKEL"
(Az összeállítást szerkesztette és írta: Pápai Ildikó művészetterapauta )

(A honlapon és a stúdió FB oldalán megjelenő valamennyi írás, szerkeszett anyag, csak a pontos forráslink megadásával, azon át elérhetően másolható részben vagy egészben, illetve a szakember hozzájárulásával tehető közzé a szerkeszők nevének megadásával.)

KAPCSOLÓDÓ irásaink:

MIKÉNT ÍRJA LE A BIBLIA PÜNKÖSD JELEIT ÉS JELENÉT?

PÜNKÖSDI MEGEMLÉKEZÉS...